2021.03.24 11:22

COVID utáni visszatérés a sportba

A koronavírus fertőzésből felépültek közül egyre többen számolnak be hosszan tartó, szövődmények okozta tünetekről. Ezek egyike lehet a szív károsodása a fertőzés vagy a kialakuló tüdőgyulladás következtében.

Ugyan sok bizonytalanság kering még az új típusú koronavírus körül, de az már biztosan látszik, hogy ez egy több szervrendszert is érintő fertőzés. Mind a betegség akut szakaszában, mind a fertőzés utáni szövődményekben érintett lehet főként a tüdő, szív-érrendszer, az izmok-idegrendszer. 

Tünetmentesség utáni szövődmények?

A fertőzés lefolyását tekintve több csoportot is megkülönböztet a szakirodalom:

• Tünetmentesség
• Enyhe/mérsékelt lefolyás
• Súlyos lefolyás

A szövődmények leggyakrabban a súlyos betegeknél alakul ki, akik már kórházi ellátásra, gyakran oxigénre is szorulnak. Azonban akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek után is kialakulhatnak szervi elváltozások, ezért mindenképpen kellő odafigyeléssel, fokozatosan szabad csak visszatérni a korábbi életritmushoz. 

Milyen szervrendszereket érinthet a koronavírus?

A koronavírus a főbb tünetek megszűnése és a pozitív tesztek után is többeknek elhúzódó szövődményeket, állapotot okozhat. Sokan még hetekig panaszkodnak általános fáradtságra, izom- vagy ízületi fájdalmakra még azoknál is, akiknél a vírus csak enyhe lefolyású volt. Ilyenkor javasolt további vizsgálatokkal kiszűrni az esetleges szervi elváltozásokat, és tudatosan, fokozatosan visszatérni a korábbi aktív mindennapokhoz. A tünetek és a szövődmények főként a tüdőt és a szív-érrendszert érinthetik.

A COVID-19 vírus ugyan elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Emiatt az egyik leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás, tünete lehet a szívritmuszavar (aritmia). Főképp mérsékelt tünetek elmúlta után, még a felépülés során is óvatosnak kell lenni, és érdemes orvoshoz fordulni amennyiben az alábbi tünetek továbbra is fennállnak (negatív teszt ellenére is!):

• mellkasi fájdalom
• extrém fáradtság
• légzési nehézségek
• ödémásodás

Szívizomgyulladást okozhat a koronavírus által kialakult tüdőgyulladás is. A tüdőgyulladás tüneteit nehéz felismerni, mivel nagyon hasonlóak a fertőzéskor előforduló tünetekhez: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság. A tüdő hörgőcskéi ekkor folyadékkal telhetnek meg amiben mindkét tüdő érintett.

Visszatérés a sportoláshoz koronavírus után

Mindenképpen kellő körültekintéssel kell kezelni a koronavírus utáni felépülést aktívan sportolók esetében (legyenek akár amatőr vagy elit sportolók!), hiszen a tünetek súlyossága és az esetleges szövődmények között még a kutatók sem látnak összefüggést. A rendszeres mozgást megelőzően számukra kifejezetten ajánlott COVID utáni sportolói vizsgálat a szívizomgyulladás kizárására még akkor is, ha a negatív tesztek után nincsenek már tünetek.

Milyen vizsgálatok javasoltak sportolóknak?

A betegség tünetei alapján különböző hosszúságú visszatérést és vizsgálatokat javasolnak a szakmai ajánlások:

1. Tünetmentes betegek

Azoknak, akik minden tünet nélkül vészelték át a koronavírust, nem feltétlenül ajánlott kardiológiai kivizsgálás. A pozitív teszttől számított két hétben sportolni nekik sem szabad, csak a napi általános fizikai aktivitás (például séta) ajánlott.

2. Nem kórházban kezelt betegek közepes tünetekkel

Akik bármilyen, a COVID fertőzéshez köthető tünetet észleltek magukon (például láz, köhögés, íz- és szaglásvesztés, krónikus fáradtság), a sporthoz való visszatérés 2-4 hét, javasolt a tünetek megszűnése után még két hétig pihenniük. Ez idő alatt nem szabad semmilyen megerőltető fizikai aktivitást végezniük, és érdemes a visszaállást megelőzően vizsgálatokon részt venniük:

• Nyugalmi EKG
• Laborvizsgálat (troponinszint)
• Szívultrahang
• Terheléses EKG (ha az előző vizsgálatok indokolják)
• Légzésfunkciós vizsgálat

3. Kórházban kezelt betegek súlyos tünetekkel

Súlyos tünetekkel rendelkezőknek mindenképpen komoly légzőrendszeri és kardiológiai rehabilitáción kell átesniük, amit a szakorvosa felügyel. Számukra a sportoláshoz való visszatérés akár 3-6 hónap is lehet.

Amit minden, koronavíruson átesett amatőr vagy élsportolónak érdemes betartania:

• Fokozatosan térjen vissza az intenzív mozgáshoz, kezdje el 60%-os intenzitással
• Figyelje magát mozgás közben! Amennyiben már közepes intenzitású mozgásnál is nem megszokott légszomjat, magas pulzust vagy szabálytalan szívverést, mellkasi fájdalmat érez, azonnal hagyja abba a mozgást és forduljon kardiológushoz
• Állóképességi sportot űzőknek és 40 év felettieknek javasolt a kardiológiai kivizsgálás akkor is, ha tünetmentes volt a betegségük

Mozgásterápia koronavírus után

Gyakran a vírus és a karanténban töltött, inaktív hetek együttesen okozzák még a tünetek elmúlását követő hetekben is a mindennapi fáradékonyságot, a fittség jelentős csökkenését. Amennyiben a kardiológiai és más vizsgálatok nem találtak szervi elváltozást, érdemes fokozatosan növelni a fizikai intenzitást, rendszeres sportolást.

Ha korábban nem sportolt rendszeresen, az orvosi vizsgálatok után érdemes ezt mozgásterápiás felméréssel kezdeni. A szakszerűen felépített és felügyelt mozgásterápia segít visszaállítani (vagy meghaladni!) a vírus előtti egészséget, miközben a krónikus betegségek (mint cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma) állapotán is jelentősen javít.

Forrás:

Sportorvosi központ

OSEI. Aktualizálz állásfoglalás a COVID-19 fertőzött sportolók sportba való visszatérésének kérdésében. 2020.10.28.

Phelan D, Kim JH, Chung EH. A Game Plan for the Resumption of Sport and Exercise After Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Infection. JAMA Cardiol. 2020;5(10):1085–1086.

Metzl, J.D., McElheny, K., Robinson, J.N. et al. Considerations for Return to Exercise Following Mild-to-Moderate COVID-19 in the Recreational Athlete. HSS Jrnl (2020).

Verwoert, G.C., de Vries, S.T., Bijsterveld, N. et al. Return to sports after COVID-19: a position paper from the Dutch Sports Cardiology Section of the Netherlands Society of Cardiology. Neth Heart J 28, 391–395 (2020).